Radar

Fergeteges bulik, jó lemezek, és többszázezer kilométer a hátuk mögött. A zene rock és heavy ötvözet. Dallamos és érzéki, de ugyanakkor nyers és kemény. Igazi klasszikus, fejrázós metál. Álljon hát itt pár sor azokról, akik művelik azt az egész radarozást. 2005 első havában kezdődött minden.  Mák István (Maku, ének) és Papp Gergely (Geri, bass, vokál), mint alapító tagok hozták létre a Radart. Már amikor felmerült bennük, egy baráti beszélgetés alkalmával, hogy esetleg összehozhatnának valami tökös bandát, lehetett érezni, hogy ha ők ketten összefognak, abból valami komolyabb dolog fog kisülni. Persze ehhez előbb kellettek a megfelelő társak. Nem sokkal később meg is találták a megfelelő embereket maguk mellé.  A kezdő felállás: Maku (ének), Geri (bass), Rácz Attila (Ati, gitár), Madár Csaba (gitár), Pongó Tamás (dob) A zenekar körülbelül két évig játszott ebben a formációban, amikor is Madár helyét Gulyás Zsolt vette át. Egy év múlva Tomi is távozott a zenekarbór, és helyét a dobok fölött Fagyas Sándor (Fagyi) töltötte be. Ebben az időszakban, 2010-ben kezdődött el első lemezük felvétele, ami még ebben az évben meg is jelent.  Az Új hajnal nagy sikert aratott a rock műfaj kedvelői körében. A lemez egy év múlva arany, majd 2012-re platinalemez lett. Címadó dala, azóta is a rajongók egyik nagy kedvence. Mikor megszólal, az első sorok egyöntetű, nagy, izzadós headbangelésbe kezdenek a zúzós riffek, és a dallamos gitárszóló hallatán, a refrén dallama, pedig azonnal belevési magát az ember agyába, mint valami penge. Emellett az albumon húzós dalok még a Lehettem volna, Nem tudod, Harc, Szakadék felé, és az Utolsó esély, amelyen vendégként Rudán Joe, a zenekar közeli barátja is énekel. Ezen dalok a legtöbb koncerten hallhatóak is élőben a srácoktól. Időközben végbement még egy tagváltás a banda életében. Zsolti helyét Gaál Tibor vette át. A beharangozóban nem véletlenül írtam a „fergeteges bulik” jelzőt. A srácok szinte folyamatosan turnéznak az ország minden részén, és a határokon kívül is. Rendszeres látogatók Romániában, azon belül is Erdélyben, ahol a kint élő magyarok, minden évben várják őket vissza, nagyobbnál-nagyobb bulikra. Ezen kívül már hallhatóak voltak Szlovákiában, és Ukrajnában is jópárszor. De nem csak a határ menti országokat hódították meg. Egy ígéretes koncert reményében a garázsban hagyták a jó öreg Kiá-t, és repülőre pattantak, hogy bevehessék Angliát, és terjeszthessék a radarvírust a Marquee közönségének. Pár évvel később újabb Európai lehetőséget kaptak, méghozzá a festői Párizsban, ahol egy ismerős zenekarral két koncertet adtak. Ezzel a zenekarral hazai színpadokon is felléptek, de ezt a turnét, már egy új gitárossal, Losonczi Péterrel (Losi) hajtották végre, aki 2011 óta tagja a zenekarnak. 2012-ben, már Losival jelent meg második albumuk, az Embertelen kor, mely 2013-ra szintén arany és platina fokozatot kapott. Ez a lemez kicsit progresszívabb, és témáját tekintve a mai magyar emberek problémáira koncentrál. Húzós dalok: Embertelen kor, Fej vagy írás, 80’as évek, Túlélő vagyok, és a Száguldás, melynek elejét Trabarna, a Showder klubból ismert Lorán Barnabás brümmögte fel. Mindkét lemez címadó dalából készült egy-egy videoklip is. „Várunk minden rockzene barátot a bulikra. Azokat is, akik nincsenek annyira oda a rockért. Hátha mi tudjuk majd megfertőzni vele őket. Akkor pedig már megérte. Hisz azért csináljuk, hogy minél többen ráébredjenek, van egy ilyen fajta zene is. Úgy hívják ROCK zene! Legyél bárki is a világon, higgy benne!” Üdv.: Radarok

Albumok

Új hajnal

Embertelen kor

Mindenáron